KASZT - Komlói Amatőr Színházi Találkozó

30/03/2026

Megosztott fődíj a KASZT-on
Pécsre és Lendvára egyaránt szavazott a zsűri

A pécsi Escargo Szobaszínház Georg Kreisler: Lola Blau darabja és a lendvai DiáXinpad A békéhez erő kell produkciója megosztott fődíjat nyert a vasárnap este zárult 12. Komlói Amatőr Színházi Találkozón ( KASZT-on) a mecseki városban.

Idén új időpontban, március 24. és 29. között hatnaposra bűvölve rendezték meg a 12. Komlói Amatőr Színházi Találkozót. A fesztivál tíz versenyprogramjában székesfehérvári, lendvai, gödöllői, bajai, körmendi, pécsi és komlói színjátszók vettek részt.

A KASZT a Kárpát-medence magyar nyelvű amatőr színházi életének rangos találkozójaként fogadta a nézőket gazdag, sokszínű kínálattal hat napon át. Az idei fesztivált a Forrás Kulturális Alapítvány, a komlói Súgólyuk Egyesület és a rendezvények otthont adó város önkormányzata rendezte meg.

A díjátadón Fajcsi Ferenc, a Forrás Kulturális Alapítvány elnöke megköszönte mindazoknak, akik segítették ennek rendezvénynek a létrejöttét, és azt, hogy tizenkettedszer zárulhat egy találkozó úgy, hogy a rossz idő ellenére is kitartott a közönség mellettük és bár bezárult a fesztivál, reméli jövőre is találkoznak majd ugyanígy.

Róna Ágnes, Komló alpolgármestere arról beszélt, hogy ahol jó dolgok keletkeznek, ott repül az idő, itt ebben hat napban viszont suhant. Elgondolkodtató előadásokat láthattak a nézők a drámáktól az igényes szórakozásig. A kultúra hídja összekötötte a múltat a jövővel és jelennel. Kodály Zoltánt idézte, miszerint a jó kultúrát nem örökölhetjük, hanem minden nemzedéknek meg kell érte dolgoznia. Ennek szellemében mindenkit visszavár a város következő fesztiválra.

Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, kormánybiztos, a fesztivál fővédnöke zárszavában azt osztotta meg a közönséggel: elindultak tizenkét éve egy olyan úton ezzel a fesztivállal, amikor Komlón a múzsák városa képviseli a különböző, sokszínű művészeti tevékenységeket, ahol a színjátszás, a néptánc, népzene, a kórusművészet egyaránt magas színvonalúan otthon van egy város életében. Komló a KASZT-által is látópont lett, ahol minőségi kultúra jön létre összekapaszkodva művészeti csoportok, társulatok által a Kárpát-medencében fényként.
Pataki András fesztiváligazgató, Jászai-díjas rendező, érdemes művész kiemelte, hogy a komlói nézők szeretete, a helyi kulturális intézményekkel létrejött közös cselekvés, összefogás és az állami segítség, támogatás nélkül nem tudták volna tizenkét éven keresztül folyamatában megrendezni ezt a fesztivált.

Az idei programsorozat változatos volt, hiszen a versenydarabok sokszínű kínálatot nyújtottak a nézőknek. Az 1956-os események kortárs megjelenítése mellett, a suliszínházon át a zenés, könnyed vígjátékokig szerteágazó stílusban, izgalmas feldolgozásokban láthattak változatos előadásokat a nézők.

A produkciókat Györgyi Anna Jászai-díjas színművész, Regős János rendező, a magyar amatőr színházi mozgalom kiemelkedő képviselője, és Pataki András Jászai-díjas rendező, érdemes művész értékelte.

Döntésük alapján a 12. KASZT fődíját megosztva kapta meg a pécsi Escargo Szobaszínház Georg Kreisler: Lola Blau darabja és a lendvai DiáXinpad A békéhez erő kell produkciója.

Második lett a bajai Rábl Színpad Max Frisch- Játék az életrajzzal írása nyomán készült "B" opció egy alternatív élet kísérlete" produkciója, a harmadik pedig a komlói Súgúlyuk Színház Oh, megtestesült Erény előadása.

A zsűri több színészi különdíjat osztott ki. Stampah Mihály a ledvai Lavina Csoportból, Bárdos Alíz és Tóth Zsolt a komlói Súgólyuk Színházból, Kiss Virág, a bajai Rábl Színpadból, Borbély Gábor, a székesfehérvári Örökség Csoportból, Vajai István, a Körmendi Kastélyszínház Társulatából, Balogh Mihály, a székeshérvári Örökség, Teleki Diákszínpad, Szabad Színház társulatából kapott elismerést. A legjobb dramaturgnak Somos Ákost választották, a székesfehérvári Teleki Diákszínpad Az 56-os szín előadásáért. A legjobb rendezői díjat a gödöllői Club Színház Janne Teller. Semmi című előadásának színpadra állításáért Halász Tibor vehette át.

A Magyar Szín-játékos Szövetség minősítési díjakat is kiosztott a fesztiválon. Ezüst minősítést kapott a székesfehérvári Örökség Csoport Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott című vígjátéka, akárcsak a lendvai Lavina csoport Agnieszka Osiecka: Ő meg Ő produkciója, a székesfehérvári Szabad Színház Bíró Bence Magyartenger kortárs szatirikus családi drámája, a székesfehérvári Teleki Diákszínpad Somos Ákos Az 56-os szín című darabja, valamint a körmendi Kastélyszínház Társulat Rejtő Jenő Jutalomjáték előadása.

Arany minősítést vehetett át a bajai Rábl Színpad Max Frisch- Játék az életrajzzal írása nyomán készült "B" opció egy alternatív élet kísérlete" produkciója, a pécsi Escargo Szobaszínház Georg Kreisler: Lola Blau darabja és a komlói Súgólyuk Színház az Oh, megtestesült Erény produkciója.

(V.R.)

Fotó: Péter Szabó Zoltán

29/03/2026

Zsűri szemmel - DiáXinpad - Lendva
Háború és béke egy izzó világban

A lendvai DiáXínpad A békéhez erő kell előadással mutatkozott be KASZT-on. A háborús tematikát feldolgozó darab közben a közönség közelről élhette át a fiatalok játékán keresztül a háborúval kapcsolatos érzéseket és gondolatokat.
Pataki András rendező azzal kezdte értékelését, hogy aktuálius a darab, hiszen a világ lángokban áll, nem lehet senki nyugodt Európában sem. Az előadás is rávilágít arra, elgondolkodtat, hogy a háborút kezdeményező, kirobbantó attitűd és az önvédelem között tudunk-e különbséget tenni. Ő megrögzötten háború ellenes, szerinte az előadásban a napi politikai utalásoknak vékony a jege, azt tanácsolta a stábnak, hogy ebben a kontextusban a háború pénzcsináló, agresszív mivoltát is keressék meg.

A csoport véleménye szerint nagy energiával, tisztelettel alázattal dolgozott, az átélés megvolt, szívből jött, s arra biztatta a csapatot, hogy míves irodalmi művekkel is ilyen alázattal dolgozzanak majd.

Regős János rendező azzal folytatta, hogy ő már háromszor látta ezt az előadást, s mostani volt a legelmentálisabb hatású számára. Többféle katonai kultúrát mutatott be a csoport, reflektíven, szenvedéllyel, fegyelemmel, egyensúllyal. Ő gratulált a lendvaiaknak.

Györgyi Anna színművésznő azzal zárta az értékelést, hogy őt igazán "megütötte" a produkció, a téma. Édesapja katona volt, nemrég részt vett a S:E.R.E.G. című sorozatban ( ő volt Vass Edit főtörzsőrmester - szerző), szerette a forgatást, ám ha körbenéz, ez a téma most nagyon aktuális, a háború valósága körülöttünk tapintható és ez aggodalommal tölti el. Neki is tetszettek a színészi játékok, az átélés.

(V.R)

Fotó: Péter Szabó Zoltán

28/03/2026

Zsűri szemmel - Club Színház - Gödöllő
Semmi vagy az élet?

A gödöllői Club Színház Janne Teller: Semmi című művéből készült előadást mutatta be a KASZT-on. Aki látta őket, az székhez volt szegezve, a felkavaró, elgondolkodtató téma miatt legfőképp.

A szakmai beszélgetésen kiderült, a csoport fiatal, 15-16 éves tagjai kezdeményezték Halász Tibor rendezőnél, hogy mutassák be ezt a darabot. Ő nehezen állt rá, elmondása szerint nagyon nem akarta megrendezni a tartalma miatt sem. Újraolvasás után még elmentek táborba is, hogy kibontsák ezt a cseppet sem könnyű történetet, annak tanulságait. Őszintén beszélt arról, a felkészülési folyamat nehéz, markáns menet volt mindenki számára.

Aki nem ismeri ezt a művet, íme a rövid tartalom: "Az eredeti könyv főhőse egy nyolcadikos fiú, aki úgy érzi, nincs értelme az életnek, semmit nem érdemes csinálni, és a legelső tanítási napon kisétál az iskolából és felmászik egy fára. Az osztálytársai nem értik az álláspontját, s igyekeznek Pierre-nek bebizonyítani ennek az ellenkezőjét. Összegyűjtenek egy régi pajtában mindent, ami szerintük mégis értelmet jelenthet az életben. Majd ezt fokozzák azzal, hogy mindegyiküknek a maga számára a legfontosabbat kell odaadnia. Azt találják ki, minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az élet értelme. Az ártalmatlan játék végül teljesen fékevesztetté, tragikussá, gyilkossággá válik. Az osztály tagjai egy éven át soha nem találkoztak egymással (más városban tanultak, nem keresték egymás társaságát, nem beszéltek egymással a történtekről.)".

Regős János rendező kezdte az értékelést azzal, hogy ő most látja harmadszor velük ezt a művet. Tudja, hogy a téma, a történet miatt áthatja egyfajta nehezebb légkör az előadást, ne sérüljön közben a közönség. Talán emiatt belső bizonytalanságot, visszafogott emóciókat érzett a csapatnál, a kitörések tompaságát. Ő a látottakat liturgikus színházként értékeli, ez egyben tartja a darabot ebben a formában a színpadon, ad némi szertartásjelleget is annak, így teljesen működik. Most úgy érezte, a helyzetek belső drámáinak kidolgozottsága nehezebben jött át. A világítással akadt gondja, ami technikai jellegű.

Györgyi Anna színművésznő az első sorban ülve nézte az előadást. Érezte, hogy izgul a csoport, ugyanakkor annyi szép dolgot látott tőlük, hogy teljesen bevonta magával a produkció. Észrevette azt is, melyik szereplő készül színésznőnek. A világítási problémákat ő is megemlítette, de az nem vont le semmit az előadás értékéből, a színházi élményéből. Gratulált a társulatnak.

Pataki András rendező azzal kezdte, hogy a kötelező irodalom szónál még mindig villog egy képzeletbeli piros lámpa, hogy bizonyos elvárosoknak megfeleljenek az intézmények, színházak. Ő fontosnak tartja, hogy értékes, egyetemes ifjúsági művek kerüljenek színpadra, ugyanakkor szerinte a kortárs világirodalom szerepét feljebb kellene értékelni, akár a színházi nevelési programok segítségével. A diákságságot szerinte nem a kötelező szó mozdítja meg, hanem olyan témák, problémák, amelyek szerepet játszanak érzéseikben, választ találhatnak az őket foglalkoztató kérdésekre és így cselekvésre, gondolkodásra bírja, bíztatja őket.

Ez a darab azt kérdezi, mi a létezésünk értelme? Ez a fiatal korosztály bármely kérdésben vajon felkészült-e arra, hogy minderről legyen kialakult véleménye? Szerinte az a fő és eldöntendő kérdés: a teremtett világ megélése létezhet-e a tagadás megélésével.

A darabban a közös bűn összetartó energiája azt sugallja, vajon morálisan létezik-e holnap? Ebben az előadásban, feldolgozás módban akkor kapunk válaszokat a darab kérdéseire, ha a tagadásnak is olyan energiájával, érvelésével szembesülünk, hogy a nézőben elindítja a válaszokra való kíváncsiságot. Úgy véli: akkor is kell válasz, ha a színész nem mondja ki. Ő ennek megerősítést, kibontását javasolta a csoportnak, mert pont emiatt néhány üresjáratot érzékelt a produkcióban, amit örült, hogy meghívtak a KASZT-ra.

(V.R.)

Fotó: Péter Szabó Zoltán

28/03/2026

Zsűri szemmel - Lavina Csoport - Lendva
Ő meg Ő: nem mindig egyenlő

Agnieszka Osiecka: Ő meg Ő zenés szerelmi játéka egy vonat fülkéjében találkozó férfi és nő beszélgetésén keresztül mutatja be a párkapcsolatok dinamikáját, a múlt és a képzelet elmosódó határait népszerű slágerekkel fűszerezve.

Regős János rendező azzal kezdte az értékelését, elfogult a csapattal, Mint mondta, látszólag könnyű ez a történet, de mégsem az. Közönségbarát előadásnak tűnik, megkockáztatná a jó értelemben vett "álgiccses" szót", hiszen arról szól, mit is tudunk egymással kezdeni szerelmi kapcsolatainkban, kudarcainkban. Ez a produkció nem volt giccses, a szereplők személyisége felemelkedett a sztorin, így hitelesen, erősen, mélyen át tudták adni a darabot. Ő tudott menni végig a történettel. A dalok néhol csúszkáltak énektechnikailag is, akadt, amelyik gyönyörűen szólt, ám ez a fajta "csúszkálás" bizonyos hitelességi faktort is behozott az előadásba mutatva a karakterek sérülékenységét.

Györgyi Anna színművésznő kiemelte, hogy példaértékűen, hatalmas energiával játszottak a szereplők és ez adott egyfajta bájt, emelkedettséget is az előadásnak. Az elején úgy érezte, mintha egy "túlpörgetett Goldonit" látna, az író világát idéző, atmoszférával, emberi sorsokkal. Arra gondolt ekkor, hová juthat el a történet? Ő nagyon jól szórakozott az előadáson, amelynek mélységeit is látta. Azt külön kiemelte, neki lelkileg, emberileg is élmény volt, és nagyon tetszett, hogy az előadás vége a férfi érzékenységét helyezte előtérbe, oda futatták ki a darabot, ami számára csodálatos élményt nyújtott.

Pataki András rendező arról beszélt, hogy leleményes lehetőség ezekkel a dalokkal egy lengyel írótól ez az előadás, szinte magyar kortárs műként is látta a játékot. (Az alkotók rögtön jelezték, az eredetihez képest cseréltek a dalokon - a szerző.)

A zsűri elnöke úgy folytatta, az elején úgy érezte, mintha "gyártanák az előadást". Minden illusztratív volt, a sírásoktól kezdve a megszólalásokig. Nem indul mélyen a produkció, a szerepváltások hol önazonosak, hol nem, de szép lassan bevonódott a játékba. Cserháti Zsuzsa száma (Boldogság gyere haza) eljátszva felülírja az énekesi teljesítményt, felfénylik a drámai tartalom. Színészileg van mondanivaló és így színházilag teljesen értelmezhető és hatásos maradt az előadás. Azt tanácsolta a stábnak, adják meg a valódi idejét a történetnek, a drámának, helyzeteknek, mélyítsék azokat. A rendezést konzekvenseknek tartotta, a szituációkat tisztának látta. Úgy érzi, ennek az előadásnak lesz közönsége és útja, így képletesen is sínre került, hiszen egy vasúti kocsiban játszódik.

(V.R.)

Fotó: Péter Szabó Zoltán

28/03/2026

Zsűri szemmel - Örökség Csoport, Székesfehérvár
Hamleten túl

A KASZT versenyprogramját a székesfehérvári Örökség Csoport nyitotta meg Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott című vígjátékával.

A mű Shakespeare Hamletjére épül, melynek legfontosabb szereplőivel itt is találkozhatunk, de ezúttal az ott jelentéktelen szereplők válnak az előadás központjává.

A zsűriből Pataki András rendező, Jászai,díjas, érdemes művész, a fesztivál igazgatója kezdte az értékelést és egyúttal elemezte is a látottakat.

Szerinte méretében, a filozófiájában nagy vállalás ez a darab. A legnagyobb nehézséget az adja benne, hogy az alapmű teljes kidolgozottságára kellene támaszkodni. Bármely színház venné elő ezt az előadást, nem lenne könnyű dolga, mert csak akkor lehet hatásos, ha megvan benne a Hamlet, és őt hivatkozásként, illusztrációként behozni kicsit olyan, mint a sánta kutya.

Úgy véli, a rendkívüli nehézséget az jelenti, hogy a történet szerint egy be nem mutatott dráma élményének a meglétét feltételezi, egy olyan kiindulást, amiből egy új darabot kellene létrehozni.

Azt kell szereinte megfejteni, ki ez a két figura, honnan jött. A szerző furcsa létezést mutat be, miközben önreflekszív, gyakorlatilag egy világ értelmezési kísérlettel áll szemben a néző, amikor az író a szereplők sorsát használja, amely eltér a tradicionális színházi világtól, ahonnan kimentették őket. Igazából nem tudják mi a céljuk, hová akarnak jutni és ez egyfajta Beckettre jellemző szellemiséget, a Godotra várva stílusát, gondolatvilágát idézi meg. Szerinte innen jöhet, hogy a csapat kicsit mélabús játékkal, lassú tempóban játszott. Érzett ritmus problémákat. Szerinte nyers volt a játék. Azt tanácsolta, ha a két figura az abszurd világból érkezik, akkor a színházi abszurd szerkesztési rendszerét kell követniük. A szöveg és cselekmény polemizáljon, álljon vitában egymással és ez adhat egy harmadik jelentéstartalmat. A figurák és drámavilág ütközése, tétova világértelmezése erősítheti a hatást. Gratulált a csapatnak, a színészek játékának.

Regős János rendező úgy kezdte, hogy mindenben egyetért Pataki Andrással. Azzal egészített ki az előzőleg elhangzottakat, hogy fontos lett volna az előadáshoz egy dramaturg. Ehhez a szöveghez, a filozófiai kitérőkkel együtt szükséges egy dramaturg, aki észreveszi, mi az ami működik, mi az, ami nem. Annak külön örült, hogy a Színházi Világnap alkalmából pont ez a darab került be a programba. Szellemiségében képviseli a színházat, a színészeket. Mindemellett ebben az előadásban hiányolta, hogy a színészek egész létezése nincsen kellő módon exponálva, előtérbe helyezve. A Hamlethez való élőképszerű kapcsolódás nem követi a valódi darab időrendjét, felszabdalt a történet, emiatt is fontos, hogy legyen valaki, aki a szöveget gondozza.

Györgyi Anna, Jászai Mari-díjas színművésznő azzal kezdte, hogy ő először vesz részt a KASZT-on és ezt a művet nem ismerte. Érezte, rengeteg munkát tettek bele az alkotók, nagyon magával vitte ez a történet olyan kalaidószkópként, amiben összeáll ez a filozófikus, abszurd mű. Ő érezte a színészi kapcsolódási pontokat, tudja színészként milyen koncentrációt igényel az ilyen jellegű színjátszás. A dramaturgi munkát ő is javasolta, és úgy zárta értékelését: " Szuperek vagytok!"

(V.R.)

Fotó: Péter Szabó Zoltán

27/03/2026

KASZT-off, avagy az élet becsenget

Az idei fesztivál nemcsak abban különleges, hogy hatnapos és nem nyáron zajlik, hanem az is érdekessége a KASZT-nak, hogy az első három napon csak úgynevezett kiegészítő programokat láthattak a nézők.

Az esemény keretében március 24-én a Békéscsaba Jókai Színház Pataki András rendezésében Szabó Magda Kígyómarás című előadásával érkezett és nagy közönségsikert ért el. A következő nap Egyasszony címmel székhez szegező monodrámát láthatott a közönség Szabó Regina előadásában Péterfy-Novák Éva regénye nyomán. A produkció után Majsai Gábor és Stúdió 11 Combó lépett fel.

A nyitó napon a SeHolnap együttes két koncertet adott. Nagy érdeklődés övezte a pécsi Escargo Szobaszínház Richard Baer Hitted volna? című darabját, amit Fajcsi Ferenc állított színpadra. A szép, humoros történet, két ember egymásért való küzdelme, a színészek remek teljesítménye vastapsot hozott a fesztivál megálmodójának.

A versenynapokon is mindig lesznek off-programok, érdemes figyelni a műsorfüzetet.

(V.R).

27/03/2026

Megnyílt a KASZT!

Hivatalosan is megnyílt a 12. Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) a mecseki város Kaptár Művelődési Központjában.

Az idén hatnaposra bővült fesztivál március 24-én már elkezdődött úgynevezett off-rendezvényekkel.

A fesztivál versenyprogramjában székesfehérvári, lendvai, gödöllői, bajai, körmendi, pécsi és komlói színjátszók vesznek részt. A nagyszabású eseményen koncertek, meghívott színházi előadások, szakmai beszélgetések, sokszínű összművészeti események várják a közönséget.

A megnyitón Fajcsi Ferenc a fesztivál megálmodója és a Forrás Kulturális Alapítvány elnöke felidézte az első fesztivál létrejöttének a körülményeit és azt, akkor senki nem gondolta volna, hogy 12 éven át újra-és újra meg tudják rendezni ezt az eseményt. Neki az idei fesztivál azért különleges, mert most először nem a helyi Súgólyuk Egyesület rendezőjeként vesz részt a programsorozatban.

Róna Ágnes Komló alpolgármestere is köszöntötte a résztvevőket. Személyes emlékeit felidézve örömét fejezte ki, hogy helyi emberek, egy közösség a komlói nézőkkel összefogva mert nagyot álmodni és ezt az álmot még a világjárvány sem tudta legyőzni. Sőt, a fesztivál megerősödve lett a a település meghatározó kulturális eseménye és a Kárpát-medencében a magyar nyelvű amatőr színjátszók legnagyobb találkozójává válhatott.
Az idei fesztivált a Forrás Kulturális Alapítvány, a komlói Súgólyuk Egyesület és a rendezvények otthont adó város önkormányzata rendezi meg.

A versenyprogramot március 27-én a székesfehérvári Örökség Csoport nyitja meg Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott vígjátékával. Utánuk a lendvai Lavina csoport Agnieszka Osiecka: Ő meg Ő produkciója tekinthető meg, majd az isaszegi Club Színház Janne Teller: Semmi című művéből készült előadást mutatja be.

Ezen a napon kísérő rendezvényként a komlói Pöndöly Néptáncegyüttes, a pécsi Mecsek Táncegyüttes és a barcsi Boróka Táncegyüttes nagyszabású műsorara látható A mi harangunkba Rákóczi lelke költözött ünnepi produkcióval. A napot Csík János és a Mezzo koncertje zárja.

A bajai Rábl Színpad Max Frisch-Játék az életrajzzal írása nyomán készült "B" opció- "Egy alternatív élet kísérlete" előadással nyitja a március 28-ai versenynapot. A székesfehérvári Szabad Színház Bíró Bence Magyartenger kortárs szatirikus családi drámájával érkezik a találkozóra. A lendvai DiáXínpad A békéhez erő kell előadással, a helyi Súgólyuk Színház az Oh, megtestesült erény, a körmendi Kastélyszínház Társulat Rejtő Jenő Jutalomjáték előadásokkal vesznek részt a versenyben. A napot a Kollmann Gábor Quintet koncertje zárja.
A fesztivál zárónapján a székesfehérvári Teleki Diákszínpad Somos Ákos az 56-os szín című darabját mutatja be. Őket követi a pécsi Escargo Szobaszínház Georg Kreisler: Lola Blau darabja.
A produkciókat Györgyi Anna Jászai-díjas színművész, Regős János rendező, a magyar amatőr színházi mozgalom kiemelkedő képviselője, és Pataki András Jászai-díjas, érdemes művész, rendező értékeli

A vasárnapi díjátadón a Brass Line zenekar lép fel, a rendezvény a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálájával ér véget.

(V.R.)

16/03/2026