16/01/2026
A tej nem szám. Az állat nem gép. A gazda nem hiba.
A tejágazatban (is) zajló folyamatok nem véletlenül feszülnek.
Elértünk egy pontra, ahol már nem lehet ugyanúgy továbbmenni. Változtatni kell. És ez a változás nem fentről jön, hanem a vásárlótól indul.
Tudom, kedves vásárló, ne pakoljak rád több terhet, mint amennyi már így is cipelsz, de fontos, hogy lásd: a tejágazat válsága, nem egy balaset, hanem következmény.
Miben érint téged?
1. A vásárló
A változás sosem felülről indul. Nem irodai asztal mellől, de a konyhaasztal mellől. A vásárlótól, aki már nem tudatossá, de egészségesen önzővé kell váljon. Mert fontosabb kell legyen a saját és családja egészsége, mint a kényelme.
A vásárlótól.
-Attól, aki kérdez.
-Aki tudni akarja, honnan jön az étel.
-Aki számára nem mindegy, mit eszik a gyereke.
-Aki fontosnak tartja, hogyan él az az állat, akitől a táplálék származik.
-Aki észreveszi: az élelmiszer nem csupán tápanyag, hanem bizalom, kapcsolat, felelősség.
Számomra ezek fontos kérdések lennének, ha vásárló lennék. De Te vagy az és ezért nálad a rendszer irányítása.
2. A gazda
A tejipar az elmúlt évben átlag 180 ft-ért vette át a tejet. Jelenleg 100 ft alatt köttetnek szerződések. El nem tudom képzelni (de igen el tudom képzelni), hogy hogyan lehet 180 és 100 ft-ért tejet előállítani.
Tejet? A szabályozás meghatározza, mit nevezhetünk annak. De talán ideje, hogy a vásárló döntsön arról, mit tart tejnek. A boltban kaphatót hónapokra dobozbazárt, folyékony, fehér, de emészthető mű anyagot antibiotikumokkal, GMO-kal, hormonokkal a határérték alatt?
Szóval Gazda: igenis léteznek még, sőt egyre többen olyan gazdák, akik a múlt értékeit tiszteletben tartva a jelen lehetőségeivel termelnek TEJet! Olyan tejet, amire a még élő idősek azt mondják, "maguk hol bújkáltak idáig, ilyen tejet gyerekkoromban ittam utoljára".
Vagy a fiatalok, akik azt mondják felismerve az élelmiszerIPARból kiömlő agyonsterilizált, élettelen, meghatározhatatlan számú kemikáliával kezelt, csodásan csomagolt étel imitátumok mennyi kárt okoznak hosszútávon az egészségüknek, köszönjük nem.
És lám ismét visszakanyarodtam a vásárlóhoz.
Ez is azt mutatja, milyen erős és meghatározó szereplő ebben a történetben (is) a vásárló.
Szóval létezik a Gazda, aki nem zsigereli ki az állatot, mert
-Nem a termelés mennyisége forog a szeme előtt, hanem az élni és élni hagyni elve.
-Aki igyekszik minél természetközelibb környezetet biztosítani az állatainak.
-Aki figyel a takarmányozásra, hogy az állat mit eszik télen, és biztosítja a legelőt legeltetési időszakban.
-Aki inkább előbb nyúl természetes gyógymódokhoz, mint antibiotikumhoz.
-Aki nem etet erjesztett tömegtakarmányt.
-Aki nem a beadott hormon határértékét nézi, mert nem ad ilyent az állatnak.
-Aki a jelenlegi gazdasági versenyben is, olyan élelmiszert tesz le az asztalra amit bátran ad a saját családjának, annak a gazdának a megtermelt tej mennyisége miatt a versenyszellemben gondolkodó azt mondja: számold fel a gazdaságod, amit csinálsz nem gazdaságos, netto hülyeség.
3. A rendszer
Amennyire a kényelem illúzióját lobogtatja, annyira tesz rabszolgává.
De a rendszer törékeny.
Ha mi azt mondjuk olyan ételt keresek a családomnak, ami élő és tiszta a rendszer elkezd idomulni. Mert jelenleg a látszólagos kényelmet szolgálja, de soha nem volt ennyi beteg ember a világon.
Összefoglalva:
Ha eddig eljutottál kedves olvasó, drága vásárlónk már többet tettél magadért, és értünk, mint az emberek nagy százaléka.
Bármerre élsz a világban, keresd a tiszta élemiszert.
Légy önző, magadért.
Mert a pénzeddel formálod a világot.
És a rendszer idomulni fog.
A tej nem szám.
Az állat nem gép.
A gazda nem hiba.
És amíg ezt nem tanuljuk meg kimondani, vásárlóként is, addig minden válság csak egy újabb tünet lesz!
rajongók
Római parti Piac
Dolina-völgy Kincsei Kézműves és Termelői Közösség
Rákospalotai pékáru mintabolt
